A KISVASÚT RÖVID TÖRTÉNETE
A Debrecen megyei jogú Városi Tanács VB. 1959-ben elhatározta, hogy a város tulajdonában lévõ területen, - ahol megindult a Ludas Matyi Vidámpark építése, - úttörõvasutat létesít. A terv szülõatyja és támogatója Barta Károly, a Tanács VB. Elnökhelyettese volt. Gyorsan beindult a gépezet és 1960. Február 10-én a KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET Debreceni Szervezete Stráner Lajos fõmérnök irányításával benyújtotta az engedélyezési tervet. Március 8-án a helyszínen már az engedélyezési alapeljárás zajlott a Közlekedési és Postaügyi Miniszter 105.034/1960. sz. rendelete alapján. Nagy iramban folyt az építés, a pályatest elõkészítése. A KPM Anyagellátási Igazgatóság Gy372-1294/1966. sz. rendeletével a MÁV Debreceni Igazgatóság Felépítmény Szertárvezetõség hajdúszentgyörgyi készletébõl leszállította a pályához szükséges talpfákat, tartozékokat, síneket. Április 2-án megérkezett a szerencsi Gazdasági Mûhely Fõnökségétõl a MÁV GV4505. psz. C-50-es dieselmechanikus 760 mm nyomtávú mozdonya és 4 db nyitott, rövid személykocsi. 1960. április 30-án mûszaki átadásra kész volt a Vidámparki kisvasút. Ezen a napon megkapta az ideiglenes üzemengedélyt, így nem volt akadálya a május 1-jei ünnepi megnyitónak. Úttörõvasutas gyermekek meghatározott szolgálati rend és feladat mellett látták el a vasút üzemét. A nyitónapon, amely egyben a Vidámpark nyitásának napja is volt, nagy sikert aratott az úttörõvasút. A Városi Tanács VB. meghívására 1960. május 14-én Kádár János is meglátogatta az épülõ, bõvülõ Vidámparkot és az úttörõvasutat.
A megépült pálya 1961. áprilisában a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium 110551/1961. sz. engedélye alapján egy kitérõvágánnyal és körzáró hurokkal bõvült. A pálya ütközõbakkal ellátott végén elkészült az állomás, mely egyben bejárati épület és pénztár is volt. Az úttörõvasutas gyerekek oktatása itt történt, és a szemaforjelzéseket is innen adták. A szolgálat kezdete és vége idején felhúzásra került - tiszteletadás és jelentés mellett - az úttörõvasút zászlaja. Az úttörõvasút fennállása idején olyan lelkes vezetõi voltak, akik éveken, évtizeden keresztül vállalták a gyerekekkel való foglalkozást, nevelést, törõdést. Az emlékek között kutatva sokszor elhangzott Matkó Lajos, Mezõ Jóska bácsi, Pallagh Pista bácsi, Kovács Jóska bácsi neve, akik nagy szeretettel foglalkoztak a gyerekekkel és komoly, felelõsségteljes munkára tanították õket. Úttörõvasutas csak a legjobban tanuló gyerek lehetett, az iskola ajánlásával. Meg kell emlékezni azokról az úttörõvasutasokról is, akik hosszú éveken keresztül a szombat-vasárnap, ünnepnapokat nem játékkal, hanem a vasút szolgálatában töltötték. Még ma is szeretettel gondol ezen napokra Kiss Ágnes, Kiss János, Papp Pálma, Sain Ilona, Sain Zsuzsanna, Radácsi Éva, Ritoók Piroska, Somlyai Erzsébet, Mészáros Katalin, Orosz Sándor, Palócsik Ilona, Vörös Emma és még sokan mások.
A KISVASÚT FÕBB MÛSZAKI ADATAI
A kisvasúti pálya hossza a csonka vágánnyal és a körzáró hurokkal 1100 m. Állomások száma egy. A körgyûrû és a hurokvágány segítségével az induló és végállomás ugyanaz. A menet végén a mozdony megfordítása a kitérõvágány segítségével történik. A pálya nyomtávja 760.mm, a magyar kisvasút szabványnak megfelelõen.
Sínrendszere 1984-ig 12kg/fm, sin-szeggel szegelt fa talpfán, 1984-tõl 23 kg/fm, csavaros lekötéssel, vasbeton talpfa és fatalpfa vegyes alkalmazásával készült.
Az 1980-as évek elején a pálya rossz állapota miatt felmerült a megszüntetés lehetõsége. Az akkori vasútbarátok lelkesedésének eredményeképpen a debreceni MÁV Építési Fõnökség Széles Károly igazgató közremûködésével és személyes irányításával csupán másfél hét alatt társadalmi munkában átépítette a teljes pályát 23 km/fm-es sínszerkezetre. A pálya ágyazata a terep adottságát kihasználva sárga és barna homok maradt. A pályához 1 db. kitérõ, 6 db. váltó tartozik. Az indítás jelzését piros-zöld szemaforral oldották meg. A pálya mentén mûtárgy elhelyezve nincs, csupán 3 db. fa õrbódé. Az eredeti terv szerint egy szakasz úgy készült volna el, hogy csatlakozva a vidámparkhoz, mesealagúton halad a vonat keresztül. Sajnos, anyagi megfontolásból ez nem készült el. A vonat sebességét az eredeti engedély 10 km/órában határozta meg. Ez a jelenlegi engedély alapján is 10km/óra. A pályához szervesen csatlakozik az állomás épülete. Sajnos fedett kocsitároló nincs, így télen, a szezonon kívüli tárolást fóliatakarással oldják meg. A vonat 1 db. aszimmetrikus kivitelû, GV4505 psz. C-50-es dízelmozdonyból és 4 db. rövid személykocsiból áll. Az eredeti nyitott személykocsik helyett 1973-ban zárt kocsikat állítottak be, de ezek, mivel a gyenge kivitelû pályát hamar tönkretették, rövid ideig üzemeltek. Ma, 50 év után is mozdony és a kocsik szinte eredeti formában, illetve jelentõs átalakítás nélkül üzemelnek. A mozdonyba 1974-ben új típusú Csepel motor és váltó lett beépítve. A mozdonyon történtek kisebb felújításokkal, így pl.: 1987-ben 24 V-os generátoros töltésre lett átalakítva. A személygépkocsiknak csak a külleme változott. Festésére kb. 10 évenként kerül sor, és az oldalfelületeket mesékben szereplõ állatfigurák díszítik. A gyermekek körében a kisvasút rendkívül népszerû, és nagyon jól illeszkedik a vidámpark és állatkert hangulatához. A Magyar Közlekedési Közmûvelõdési Alapítványhoz 1992-ben csatlakozott a kisvasút, a hosszú távú megmenthetõség és vasúti összetartozás érdekében. Minden év július második szombatja kisvasúti nap a Kultúrparkban.
Jelenleg a szerelvény állapota és pálya állapota - köszönhetõen a rendszeres felújításoknak és karbantartásoknak - kifogástalan.
Az elmúlt 50 év alatt több mint 2 millió utasa volt a kisvonatnak. Jelenleg a látogatók száma éves szinten 25 ezer fõ.
A vonat a vidámpark nyitva tartásának megfelelõen üzemel. Hivatalos menetrendje nincs, igény szerint indul. A vonatból az erdõ területén elhelyezett kifutóban láthatóak a dámszarvasok, valamint a tevék, és érdekes látvány elhaladni az üzemelõ dodgem, valamint a kukac hullámvasút mellett is.
Irodalom: 1998 július 12-i Kisvasúti napra készített ismertetõ( Baja Károly)
Képek: Kultúrpark archívum
Baja Károly
ny. mûszaki vezetõ